Gyerekkorom óta számomra megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Brazília egy különleges hely. Ezt azért tudom, mert Apukám a fekete-fehér fociközvetítések góljait „Azt a brazil eget!” felkiáltással adta a négyemeletes panelház összes lakója tudtára. Azt ugyan nem tudtam pontosan, hogy a brazil ég miben más, mint mondjuk a magyar, vagy az NDK-s ég, de azt éreztem, hogy az előnye annyira nyilvánvaló, hogy kár is lenne firtatni.

Több évtizedes álmodozás után végre a reptéren ültem, a saõ paulo-i járatunkra várva. Azt hiszem, abszolút indokolt volt a pezsgő bontás.Nem kis izgalommal vártam, hogy lássam végre a „brazil eget”, de azért egy kicsit tartottam is attól, hogy az álmaimban elképzelt trópusi őserdő és a napsütötte tengerpartok a valóságban  másképpen néznek majd ki.

 Izgalmas két hétnek néztünk elébe. Egyetlen kívánságom volt csak, azon túl, hogy átérezzem a hely szellemét: szerettem volna eljutni a Pantanal nevű régióba, ahol a Földön a legnagyobb a biodiverzitás. Kíváncsi voltam az ott élő különleges növényekre és állatokra: a tamanduára, a jaguárra, a tukánra, a kolibrikre, a trópusi fákra és virágokra. Úgy terveztük, hogy néhány Saõ Paulo-ban töltött nap után dzsippel neki vágunk a vadregényes Delfinópolisnak, és gyalog fedezzük fel a dzsungel rejtett vízeséseit.

 A legmeghatározóbb élményem a trópusi vegetáció életereje volt! A nappalinkból ismert, szinte lélegeztetőgépen tartott szobanövényeink hatalmas másait láttam lépten nyomon a szabadban, és eszük ágában sem volt lekonyulni vagy elsárgulni. Ámulattal figyeltem ezt a lenyűgöző trópusi ökoszisztémát, és arra gondoltam, hogy hátha erősebb mindez, mint az ember rombolása.

 Brazília sok egzotikumot rejt, például olyan soha nem hallott nevű gyümölcsöket, mint a cajamanga, a marolo, a seriguela, a pequi, a buriti és a bacuri, amiket a helyi jégkrémesnél meg is kóstolhattam. A cajamangához egy csipet sót is kaptam, csak hogy esélyt se adjunk a megszokásnak.

 De akadt még itt  más is: rengeteg helyi kozmetikai márkával találkoztam, amik az őserdőben található növényekből készítik a termékeiket. Többek között a L’Occitane is rendelkezik egy saját brazil vonallal, ami L’Occitane Au Brésil néven fut. Az egyik legüdítőbb meglepetés például Flor de Carambola nevű parfümjük, ami az Atualidade Cosmética magazin versenyében megnyerte a „Latin-Amerika legjobb női illata kategóriáját”. Ebben a napsütötte könnyed virágos kompozícióan a carambola virága a zöldalmával és a lédús citrom frissességével keveredik. Egy kedves szülinapos barátnőm már büszke tulajdonosa egy ilyennek :)