Szörfös kalandjaim után újra itthon, de a kint készült fényképeket lapozgatva máris arról ábrándozom, hogy milyen jó is lenne visszamenni. Igyekszem a lelkemben nagy gonddal őrizgetni azt a részt, ami a szörfösök különleges társadalmától inspirálva megerősödött bennem. Hogy miért annyira különlegesek ezek a srácok-lányok? Túllépve az olyan külsőségeken például, hogy mindenki nagyon cool, van tetoválása, és többnyire papucs nélkül járkál - kis mintán végzett megfigyelésem alapján, bocsánat az általánosításért, de vannak bizonyítékaim :) - , a gondolkodásmódjukban van valami egészen elbűvölő.

Határtalan szabadságvágy, a természet szeretete és nyitottság egymás felé. Lara, a német „szörf padavan társam” fogalmazta meg nagyon jól, hogy annyira felüdítő itt a mások feletti ítélkezés hiánya. Oké, ha kezdő vagy, oké, ha nincs kidolgozott tested (nekik bezzeg..., mindegy is), oké, ha éppen nincs erőd kimenni este partizni.

Alázattal és lelkesen végezte mindenki a maga feladatát a házban: főzött, barkácsolt, kisbuszt vezetett a nyugati partra, vagy éppen bártenderkedett. Kíváncsi voltam, hogy hogyan lehet az, hogy egyetlen „nincs kedvem” nyafogást, egyetlen egymásra fújást nem láttam a kint töltött idő alatt. Azt válaszolták, hogy ahhoz az örömhöz képest, amikor ők is kimehetnek a hullámokra, eltörpül a kötelességeik fáradtsága.

Hogy kimegyek-e majd újra? Ez nyilván csak költői kérdés… :)

De hogy addig se hagyjam kialudni a lángot, készítettem egy aromakeveréket, ami rájuk, Portugália szabadlelkű szörföseire emlékezetet. Nagyon egyszerű, te is elkészítheted.

Mediterrán szörfös lélek:

Vegyél egy 30 ml-es barna üveget (a gyógyszertárban, ahogy ezt már megbeszéltük), vagy 5ml-es rolleres üveget (szerintem ez sokkal praktikusabb), és cseppents bele 30 csepp édesmandula olajat, ami a bázis lesz. Idézzük meg 5 csepp édesnaranccsal és 5 csepp citrommal a citrus ligetek illatát, ami önfeledt örömöt és frissességet ad. A 2 csepp bergamott fanyarsága, és 2 csepp babérolaj mediterrán hangulata segít elengedni a mindennapi gondjaidat, és megacélozza az akaraterődet, hogy a nagyobb hullámokkal is simán farkasszemet nézhess. Végül egy csepp veriverrel add hozzá a tengeráztatta farönkök illatát, ami megerősíti az önbizalmad. Gyengéd mozdulatokkal rázd össze a keveréket.

Használati utasítás:

A reggeli dugóban / a hétfői team meetingen / a havi zárás közben, amikor szükséged van egy kis lélekemelésre, dörzsölj a csuklóidra egy keveset, és lélegezd be mélyen néhányszor.

Vigyázat! Figyelj arra, hogy ezután az arcodon kiszélesedő önfeledt mosolyt a többiek nehogy félreértsék. :)

Portugália nyugati partjánál állva átérzem, milyen nagy bátorság kellett ahhoz, hogy Kolombusz neki induljon a végeláthatatlan óceánnak. Végtelen kékség, amíg csak a szem ellát. A víz rettentő hideg, nem több, mint 17 fokos, de ez kicsit sem tántorít el a szörfözéstől, sőt, fel sem tűnik. Hihetetlen erők dolgoznak itt, tekintélyt parancsolnak a két méteres hullámok.

Látod, ahogy a szemed előtt növekednek, sötétzöld vízfalat emelve, majd megtörnek, és habos fehér zuhatagként omlanak alá. A tökéletes pillanat a hullám megtörése előtt van. Akkor kell éppen ott lenned a deszkával, siklásra készen, egyensúlyban, megfeszített testtel. Fantasztikus érzés ez a pillanat.

De nem mindig lehetsz ott. Van, hogy a hullám nem ér el hozzád, amikor megtörik. Van, hogy még nincs eléggé kifeszítve, hogy elég ereje legyen. Olyan is van, hogy két hullám összetorlódik, és kioltják egymást. Szóval minden az időzítésről szól. Hiába látod, ahogy egy tökéletes hullám formálódik előtted, ha nem vagy éppen ott, akkor nem volt a tiéd. Türelmesnek kell lenned, és el kell fogadnod, hogy nem lehet mindegyik a tiéd.

Talán így van ez más dolgokkal is az életünkben. Hogy kapcsolódjak valahogy az illatok témájához, azt gondolom, hogy a tökéletes időzítés a mindenkori kedvenc illataink kiválasztásánál is ugyanígy működik. Talán nincs olyan, hogy abszolút értelemben vett tökéletes parfüm. Talán csak olyan van, hogy számunkra megfelelő időzítéssel felfedezett illat, ami természetesen saját személyiségünk formálódásával, tapasztalataink gyarapodásával folyamatosan változik.

Ahhoz pedig, hogy meglegyen a tökéletes pillanat a türelem mellett még valamire szükségünk van: hogy tudjuk elengedni azt, ami akkor és ott nem a miénk.

Egyre több olyan izgalmas kísérletbe vágok bele, amikor a barátaimmal együtt az illatok segítségével próbálunk megoldani egy feladványt. Például hogy bátorságot adjunk iskolaváltás után egy ötödikesnek, vagy egy fantasztikusan kreatív elme végre a tervezgetés után a tettek mezejére lépjen.

Az egyik ilyen történetet szeretném veled megosztani, ami azért is érdekes lehet, mert szerintem sokan járunk hasonló cipőben, de minimum ismerünk valakit, aki már hallott olyanról, akinél ez betalál. A perfekcionista, magukkal szemben magas elvárásokat megfogalmazó nőkről beszélek, akik zsonglőrködnek a különböző életterületeik kihívásai közepette, szinte már csak helikoptert vezetni nem tudnak (néhányan azt is tudnak), viszont ezzel a lendülettel fosztják meg a teremtés koronáit abbéli meggyőződésüktől, hogy szükség van az ő gyámolító, védelmező erejükre. Ez egy kicsit megnehezíti a párkeresést.

Minden nőtársam nézzem most magába, aki olyan saját szerszámosládával rendelkezik, amiben legalább 15 különböző méretű csillagfejű csavarhúzó van.

Szóval egy kedves ismerősöm abban kért segítséget, hogy hogyan tudná megmutatni a törékeny női mivoltát anélkül, hogy a férfiak halálra rémülnének szupernői kvalitásaitól.

Egyébként egy nagyon csinos, intelligens, érzékeny, nőies, jófej, életvidám lányról van szó, aki ráadásul még magas beosztású vezető is egyben, aminek köszönhetően határozott véleménye van, erős és pontosan tudja, hogy mit akar.

Kis kutató munka után minden egy irányba mutatott: célozzuk meg a szívcsakrát, mivel az érzelmek mellett ide tartozik a kötődés, az elvárások, a perfekcionizmus és az izoláció is. Hát igen, nem véletlenül szerepelnek egymás mellett ezek a fogalmak.

Számos olyan aroma van, ami kifejezettem a szív területére hat, így könnyű volt úgy összeválogatni őket, hogy a fej-szív-alap jegyek is harmóniába kerüljenek. Ráadásul az is szempont volt, hogy ne használjunk olyan illatot, amit jövőbeli viselője kifejezetten irritálónak talál.

Véleményem szerint a perfekcionizmus egyik gyökere, hogy túl szigorúak vagyunk magunkkal szemben, nehezen tudjuk úgy szeretni és elfogadni saját magunkat, ahogy vagyunk. Ehhez a legmagasabb frekvenciájú olajat, a damaszkuszi rózsát hívtuk segítségül. A remény és fesztelen boldogság esszenciájaként jázmin és bergamott, míg az leszigeteltség és magány oldásához római kamilla került a keverékbe. Az is fontos szempont volt, hogy az intellektuális emelkedettséget kicsit kiegyensúlyozzuk a földközelibb világgal, így a föld jegyek közül az ösztönöket erősítő vetiver, és a kapcsolódást támogató szantál lett a kiválasztott, ami egyébként a parfüm tartósabbá tételében is sokat segít.

A parfüm összetevői tehát: bergamott, jázmin, római kamilla, szantál, vetiver egy kis jojoba zsíros olajban.

Hamarosan elkezdődik az illat tesztelése, amit nagyon kíváncsian várok, hiszen akár nők millióinak élete változhat meg. :)

A fejleményekről természetesen majd beszámolok.

A növények rendkívül érzékeny, és a maguk módján aktív élőlények, bármennyire is úgy tűnik első pillantásra, hogy elvannak, mint a befőtt. Képesek reagálni a környezetük változásaira, kommunikálni egymással, sőt saját vegyi arzenállal is fel vannak szerelve, amivel például képesek a természetes ellenségeiket elriasztani. Abszolút aktív párbeszédet folytatnak a világgal.

Prof. Wouter van Houven végzett egy érdekes kísérletet. Egy szavannai fát, az Acacia cafjra-t vizsgálta, hogy hogyan reagál a szarvasok „támadására”, akik az agancsukkal szinte lehántják a fa kérgét. A kutató csapat agancsok híján botokkal „molesztálta” a fákat, amik 15 perc elteltével 94%-kal, majd egy óra elteltével 282%-kal több tannint választottak ki, ami keserűvé változtatja leveleiket.

Szóval tévedés azt hinni, hogy két ugyanolyan fajta növényből ugyanolyan összetevőket lehet kivonni. Oké, nagy meglepetéseket nem fognak okozni, de azért attól függően, hogy milyen napszakban gyűjtjük be őket, és hogy előtte milyen hatások érték őket, hajszálnyit, vagy talán annál jobban is különbözhetnek a belőlük kivont anyagok.

Persze pont emiatt nagyon hasznos eszköz gáz kromatográf, amivel viszonylag pontosan beazonosíthatóak egy illóolajolaj komponensei. Például jól ismerjük a levendulaolaj legfontosabb összetevőit. Van nekik kémiai nevük, szerkezetük, ismerjük a tulajdonságaikat.

Sőt, mesterséges úton is elő lehet őket állítani.

Csak egy a probléma: hiába keverjük össze a megfelelő szintetikus összetevőket, a keverék nem úgy fog hatni, mint a valódi élő növényből kinyert esszencia. Valami hiányzik belőle, amitől például a levendula az égési sérülést rövid idő alatt hegmentesen begyógyítja. Hiába faggatnánk a vegyészeket, gyógyszerészeket, hogy mi az az extra, amit még bele kéne tenni, nem tudják a választ. Úgy tűnik, hogy van még bennük valami, ami a varázslatot végzi. Talán az összetevők együttes jelenléte? Talán az, hogy élő szervezetekből vannak kivonva, és talán képesek ebből valamilyen különleges minőséget megtartani?

A teafa olaj például köztudottan erős antibakteriális hatású. Azonban érdekes, hogy ez a két legnagyobb arányban jelen levő összetevőjéről, a terpin-4-olról (40%) és a gamma-terpinénről (28%) nem mondható el. Hiába öntjük össze őket, a baktériumok attól még köszi, jól lesznek, és nyugodtan szürcsölgetik tovább az a Aperol spritz-üket az edzőcipőnkben.

Szóval a redukcionizmus, azaz az olajok összetevőkre bontása és újra összeállítása tehát valahogy nem működik a természetes illóolajok esetében. Azaz nem elég összekeverni a szintetikus komponenseket, valamiféle szinergikus hatás is érvényesül közöttük, amit még nem teljesen értünk.

Hát hiába, amit a természet megalkotott, azt ember szét ne válassza. Ámen. Szóval tényleg figyelj arra, hogy csak természetes illóolajat használj, és abból is a legjobb minőségűt.

Nem rezzen meg a szemünk sem a fogorvosnál, amikor a fúró érzékeny részbe mar, nem habozunk leugrani arról a tengerparti szikláról a kéklő vízbe, nem állunk meg a félmaraton közben, mert a cipő feltörte a lábunkat. Erősek vagyunk, és bátrak.

De hol vannak ezek a fájdalmak ahhoz képest, amikor elveszítünk valakit, akit igazán, teljes szívünkből szerettünk? Akár váratlanul, akár hosszú vívódás (vagy betegség) után is következik be a veszteségünk, mindenképpen tátongó fájdalmas űrt hagy maga után.

Persze, az idő minden sebet begyógyít, majd elfelejtjük, csak a mára figyeljünk, menjünk el sportolni, meg kutyaharapást szőrivel... Sok az okosság, de mégis jól jönne valami instant enyhülés.

Hát itt is van, aroma nyelven, Ingrid Stradelmann „Elválás fájdalma” keveréke, amihez a következő összetevőkre lesz szükséged (ha nem kikeverve szerzed be): benzoe sziám, grapefruit, írisz, citromfű, szantálfa, cickafark, cédrus, cirbolyafenyő, jojobaviasz (zsíros olajként).

Ezt a keveréket különleges élethelyzetekhez, elsősorban a gyászfolyamathoz ajánlja az „alkotó”, legyen szó szakításról, válásról, vagy egyszerűen csak elköltözésről egy szeretett helyről. Ahogy írja: „E gyógynövényes illat lelki és fizikai fájdalmakat enyhít.[…] hogy az átélt fájdalmas eseménnyel békét köthessenek, függetlenül attól, hogy testi, lelki vagy térbeli veszteségről van-e szó.”

Fontos, hogy adjatok időt az elengedésnek; először le kell jutni a gödör aljára, hogy onnan elrugaszkodva újra feljussunk a felszínre.

Ott várlak majd, és elárulom, mi kell majd a szerelemhez. J

Múlt szombaton tisztességesen és alaposan elbúcsúztattuk az egyik barátnőnk lányságát. Panasz nem lehet ránk, egy komoly három napos lánybúcsú fesztiválon vagyunk túl. Játszóházas fröccsözgetés, közös reggeli, interaktív feladatok, városi kalandtúra, rögtönzött jelmezverseny a Szputnyikban, és persze a kimaradhatatlan zenés-táncos mulatság, másnapi morzsa partival engesztelve az elszabadult szabadgyököket.

De ha csak ennyi lett volna, akkor nyilván nem lenne miről írnom. Legalábbis itt nem. :)

Mert hát ugye a rögtönzött, neon kelta csomós nyakláncunk mellé egy lánybúcsú témájú egyen parfüm is készült. A lánybúcsús illatkeverék célja az volt, hogy egyrészt legyen egy relikvia erről az emlékezetes (három) napról, másrészt pedig szerettem volna kicsit rásegíteni a közös ünneplésre. Azaz, szerettem volna, ha az illat segít minket az önfeledt, vidám együttlétben úgy, hogy közben aktivizálja a női energiákat, hiszen éppen a felnőtt női élet egy fontos állomását ünnepeltük.

 Így született ez a recept:

3 ml sárgabarackmagolajba cseppents 2 csepp kubebabors olajat a jókedvért, 2 csepp édesnarancsot a felhőtlen gyermeki örömért, 1 csepp vetivert egy kis vagányságért, 1 csepp mirhát és 1 csepp ylang-ylang-ot a női princípium felébresztéséért. Adj hozzá még egy leheletnyi Bourbon vaníliát egy kis melegségért, kíméletesen keverd össze, és már kész is!

Ez a keverék egyébként nemcsak lánybúcsúkhoz illik; ne hagyjátok otthon egy jó kis csajos péntek esti bulizáskor sem!

Bár nem a parfüm érdeme, de a lánybúcsú nagyon jól sikerült. Annyira, hogy negyedévente újra megrendezzük, mintegy főpróbaképpen az igazira.

Köszönöm az eddigi visszajelzéseiteket! Nagyon élvezem az indulás körüli izgalmakat, és örülök a kérdéseiteknek is. A bejegyzés címében szereplő kérdést is tőletek kaptam, ami abszolút valid és fontos.

Akkor járjuk körül egy kicsit a beszerzés témakörét. :)

A legfontosabb kérdés, amibe az illóolajok beszerzésénél beleütköztem, hogy honnan fogom tudni, hogy valóban jó minőségű illóolajjal van-e dolgom? A minőséget illetően az illóolajoknál nem érdemes kompromisszumot kötni. Viszont sajnos mivel nem tudom laboratóriumi körülmények között kielemezni az összetevőket, kénytelen vagyok a „profik” ajánlására, és a különböző minősítésekre hagyatkozni. És nem árt, ha ezen túl egy kis egészséges szkepszis is bujkál bennünk :)

Az egyik számomra hiteles aromaterapeuta, Ingeborg Stradelmann, a „Bába válaszol” és a „Bevált aromakeverékeim” szerzője például Primavera alapanyagokat használ, amiket itthon is beszerezhetünk, például itt. Ezek az alapanyagok drágábbak, viszont 100%-osan természetesek, Demeter és Natrue minősítéssel is rendelkeznek, csak növényi összetevőket tartalmaznak, nincs bennük semmi extra adalék, és elutasítják a termékfejlesztés során az állatkísérleteket.

A haza forgalmazók közül még a legmagasabb minőségű kategóriában a Panarom olajait emelem ki, akiknél elérhetőek az összetevők elemzése és minősítése. Olajonként változó, hogy milyen szigorú minőségi elvárásokat teljesítenek, de legalább teljesen transzparensek.

Előfordulhat, hogy olyan illóolajat keresel, amit nem közvetlenül bőrre kennél (természetesen mindig csak hígítva), például párologtatni szeretnéd, vagy a mosógépbe az öblítő mellé cseppentenéd fertőtlenítőként. Ilyenkor szerintem nem érdemes és nem is kell a legdrágább olajokat használni. Erre a célra tökéletesen megfelelnek a drogériákban kapható illóolajok (például Aromax, Naturland). Azért kezdj el gyanakodni, ha egy olaj csak pár száz forintba kerül, mert akkor valószínűleg csak egy hígított „illatkeverékkel” van dolgod.

A zsíros olajok esetében (pl.: jojoba, édesmandula, sárgabarackmag) szívesen ajánlom az Aromax olajait is. Ezeket a bőrön alkalmazott illóolajok higításához használjuk az allergiás reakció elkerülése végett, és legegyszerűbben onnan ismered fel őket, hogy nagyobb üvegben (általában 50 ml) kaphatóak, és általában nincs túl jellegzetes illatuk.

Szükséged lesz még különböző eszközökre: pipettára, főzőpohárra (nem, nem fogunk főzni, csak így hívják a kiöntős üvegtárolót, ami a kémia óráról lehet ismerős…). Később talán centigrammos mérlegre is, bár szerintem egyszerűbb az arányokat cseppekben lemérni.

Ezeket az eszközöket beszerezheted a gyógyszertárakban: a barna 10 ml-es üvegcse, kupakkal kb 50 Ft, a pipetta kb 80 Ft (ebből kettőnél nem kell több, mert használat után egyszerűen csak szappanos vízzel átöblíted, és máris kész az új bevetésre). A másik nagy kedvenc beszerzési csatornám a wish.com, ahol a rendkívül praktikus golyós fejjel ellátott üvegcséket is be lehet szerezni.

Fontos tudnod az illóolajok tárolásáról, hogy nem tesz nekik jót a meleg és a közvetlen napfény sem, úgyhogy érdemes sötét üvegben, hűvös helyen tartani őket. Nem kell hűtőbe tenni őket, de azért ne is tedd ki a gyűjteményed az ablakpárkányra. Figyelj arra is, hogy a kupakot mindig gondosan zárd vissza, mert nem tesz jót nekik, ha sokáig érintkeznek oxigénnel, és nem elsősorban az illékonyságuk miatt, hanem mert úgy gyorsabban megromlanak.

Egy kis történelem óra következik, csak hogy tudjunk majd olyanokat mondani, hogy „ez már több ezer éves tudomány”, és „már az ókori egyiptomiak is ismerték az alfa-hyaloronsavat”. (Jó, azt pont nem)

Bár az aromaterápia elnevezés csak a 20. században terjedt el, az illékony növényi olajok használata már több ezer éves múltra tekint vissza. Az ókori kínaiak használtak először aromás növényeket közérzetjavításra, bár ők még leginkább csak az ezek égetése során keletkező füstöt hasznosították. Az igazi áttörést az egyiptomiak érték el felfedezve a desztillálást, akik már aromavizeket és illóolajokat is elő tudtak állítani, amikből különböző parfümöket, kozmetikumokat készítettek, illetve halottjaik balzsamozásához, és gyógyításhoz használták őket. Legkedveltebb alapanyagaik a cédrus, a szegfűszeg, a fahéj, a mirha és a szerecsendió voltak. Szinte hihetetlen, hogy a több ezer éves múmiáikon még a 20. században is érezhetőek voltak ezek az illatok. Elképzelem egy pillanatra a Chanel parfümömet 10 év múlva... :)

Az ókori egyiptomiaknak köszönhetjük egyébként a „parfüm” szót is (a latin per fumum kifejezésből, ami jelentése „a füstön keresztül”), amely mind a nők, mind a férfiak körében elterjedt használati cikk volt, csak akkoriban még a finom üvegcsékből szórt permet helyett egy szilárd parfüm kúpot tettek a fejük tetejére, ami a melegtől megolvadva beborította a fejbőrüket, így burkolva finom illatfelhőbe őket.

A szakrális szövegekben is számos utalást találunk az illóolajokra. A Bibliában például összesen 188 helyen említenek különböző olajokat, köztük a 10 szakrális illóolajat, amiket a keresztény liturgiából is jól ismerünk: mirha, tömjén, izsóp, cédrus, mirtusz, balzsamos szuhar, szantál, fahéj és onycha olaj.

Az illatok hagyományát a görögök vitték tovább, egyenesen az isteneiknek tulajdonítva az aromák mesterségét. Híres parfümkészítőjük, Megallos, a megaleion nevű olajos illatkeverékét nemcsak aromaként, hanem sebek gyógyítására és fertőzések ellen is bevetette.

A desztillálás technológiája ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a 11. században, amikor a „hűtőfürdős kivezető csövet” kifejlesztve sikerült a lepárlást hatékonyabbá tenni. Aztán jöttek az alkimisták, akiknek sokat köszönhetünk, hiszen a „bölcsek kövének” kutatása közben nem mellékesen tovább bővítették az illóolajokra vonatkozó tudást. Az is sokat lendített az illatesszenciák népszerűségén, hogy a nagy pestisjárványok során az illóolajokkal foglalkozó orvosok, gyógyszerészek védettséget szereztek a betegséggel szemben. Ez az illóolajok antiszeptikus hatásának köszönhető.

A 17. századra az aromák tudománya szinte már művészetként volt nyilvántartva, és már a „gyógyszertárakban” is elérhető cikkekké váltak ezek az illatos esszenciák a nagyközönség számára. A hölgyek az ékszerészeik által készített míves üvegcsékben tárolták parfüm kincseiket.

A 20. században a vegyi- és gyógyszeripar fejlődésével megnyílt az út a szintetikus molekulák előállítása előtt, és bár nagy reménnyel indultak neki ezek terápiás hasznosításának, azonban gyorsan jött a kiábrándulás, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják felvenni a versenyt a természetes eredetű anyagokkal. Hát hiába, a természetes mindig jobb! :-)

René-Maurice Gattéfossé a francia vegyésznek köszönhetjük a természetes esszenciális olajok 20. századi reneszánszát, és magát az „aromaterápia” szót is, aki egészen véletlenül fedezte fel újra varázserejüket, elősegítve a visszafordulást a hagyomány eredeti gyökereihez. Egy szerencsétlen laboratóriumi baleset során égési sérülést szenvedett kézfejét – jobb ötlet híján - egy hideg levendulaolajjal telt kádba mártotta, és megdöbbenten tapasztalta, hogy sérülése pár hét alatt teljesen hegmentesen meggyógyult.

A 20. század során számos neves aromaterapeuta mélyítette tovább az a felhalmozott tudást: Jean Valnet, Robert B. Tisserand, Madame Marguarite Maury. Napjainkban aromaterápia evilági őrzői leginkább Franciaországban, Németországban, Olaszországban vannak. Szerencsére az egyre több forrás és kutatási eredmény válik elérhetővé, és egyre több a képzett szakember is.

Akit picit mélyebben érdekel az aromaterápia, annak érdemes lehet ellátogatni a számos parfüm- és aroma képzés egyikére, de akár valamelyik alapanyag beszállító virágfarmra is. Elég jó választékot vonultat fel például az organikus gazdaságok „couchsurfing” szervezetének adatbázisa, a WOOF.

A kiégett rock sztároknak, vagy elnyűtt idegű irodistáknak nem is lehetne jobb töltődési lehetőség :-)

Akkor kezdjük az elején azzal, hogy mi is az az aromaterápia és hogyan működik.

„Az aromaterápia a legáltalánosabb meghatározás szerint az illóolajos növények, a belőlük kinyert kivonatok és az illóolajok használatán alapuló gyógyeljárások összessége.”

Így tehát használható különböző betegségek gyógyítására, például fertőzések, megfázás, bőrproblémák, vagy akár akut fájdalmak, pl. fejfájás kezelésére is. Azt azonban kevesen tudják, hogy létezik az aromaterápiának egy sokkal kifinomultabb ága is (szubtilis aromaterápia), ami az illatoknak az érzelmeinkre, közérzetünkre és viselkedésünkre gyakorolt hatásával foglalkozik. Nagyon jól használható például a stressz csökkentésére, vagy akár kedélyjavítóként.

Az aromaterápia egyébként nem a tünetek megszüntetésére koncentrál, sokkal inkább holisztikusan közelít az emberhez, az öngyógyító képességünk és immunrendszerünk támogatásával próbálja helyreállítani a megbomlott egyensúlyunkat.

De mik is ezek a finom, szubtilis esszenciák?

Az illóolajok az aromás növények különböző részeiből (gyökeréből, kérgéből, szárából, leveléből, gyantájából, héjából, magvaiból, törzséből vagy hajtásaiból) származó illékony olajtartalmú, nagyon tömény kivonatok. Egy kisebb mennyiség kinyeréséhez akár több tonnányi növényre is szükség lehet. Például gondoltad volna, hogy 1 kg damaszkuszi rózsaolaj kinyeréséhez 5 tonna rózsaszirom kell? Nem hiába vetekszik a rózsaolaj ára az aranyéval.

Az illóolajok hasonlóan működnek az emberek hormonjainkhoz: az agyunkba jutva (akár a szaglóidegeken, akár a bőrön keresztül felszívódva) egy sor érzelmi és fiziológiai hatást tudnak kiváltani. Az illatok beindítják a neurotranszmitterek, azaz az idegsejtek közti ingerületátvivő vegyületek termelődését az agyban, amik például a nemi vágy feléledéséért, a stressz csökkentéséért, a fájdalomcsillapításért és az érzelmi egyensúlyért felelősek. Így egy sor hatás előidézhető az aromákkal: befolyásolhatjuk az étvágyunkat, a testhőmérsékletet, a stressz szintünket, sőt magát a gondolkodásunkat és a reakcióinkat is.

Egy csepp levendula a nyugodt alvásért, egy kis citromfű depresszió ellen, és egy árnyalat ylang-ylang egy érzéki éjszakáért. Ha egy kis jártasságot szerzel ezen a területen, könnyedén áthangolhatod a saját (vagy éppen környezeted) közérzetét egy kellemesebb, energikusabb, vagy éppen kreatívabb akkordra. De akár azt is előidézheted egy kis praktikával, hogy az irodában „magányos szigetként” létező munkatársak egyszer csak elkezdjenek kapcsolatot teremteni egymással.

Rögtön ajánlok is egy hasznos stresszoldó olajkeveréket:

Egy gyógyszertári barna üvegcsébe (10ml) tölts 3 ml jojobaviaszt, majd cseppents bele 1-1 cseppet az alábbi összetevőkből: bergamott, ylang-ylang és mandarin. Fontos, hogy tömény illóolajat soha ne tegyél a bőrödre, mert irritációt okozhat. Ezért használjuk a vivőolajakat, itt például a jojobaolajat. A csuklód belső felére cseppents egyet ebből a keverékből, dörzsöld össze, majd jó mélyen lélegezd be 9-szer az illatot.

Kíváncsian várom az élménybeszámolókat! 

Hiszek abban, hogy mindent, amit csinálsz, ugyanúgy csinálod. Személyiséged alapvonásai visszatükröződnek abban, ahogyan kosarazol a barátaiddal, ahogy a legutóbb látott filmedről beszélsz, és amilyen ruhát választasz az ebédre, amikor a párod bemutat a szüleinek. És így van ez a parfümjeinkkel is, bár legtöbbször nem tudatos választásunk eredményeképp.

A parfümök rólunk szóló állítások, amik éppen úgy bontakoznak ki térben és időben, mint ahogy az első benyomás után mi is nyomot hagyunk a környezetünkben. Vannak köztük finom, nőies romantikusok, édes álomígéretek, bátor karakánok, és energiától kicsattanó frissek. Sőt, mindez akár együtt is, ritmusos egymásutánban bontakozva ki, mint egy kánon szólamai.

Ráadásul nem is egyszerűen esztétikai–érzéki élményt nyújtanak, többek annál, mint pusztán kellemes illatok. Az aromák, különösen a növényekből kivont természetes illóolajok, hatnak az érzelmeinkre és a közérzetünkre is. Tudtad például, hogy egy kis édesnaranccsal megbolondított kubebaborstól vidámabban érzed magad? Hogy egy citromfüves-levendulás fürdőtől biztosan nyugodtabban alszol? Vagy hogy a tömjén-mirha keverékével elmélyítheted a meditációdat?

Ez a blog abban szeretne segítséget nyújtani, hogy hogyan állítsuk a természetes aromákban rejlő kincseket a saját szolgálatunkba azért, hogy harmonikusabban és kiegyensúlyozottabban érezzük magunkat a mindennapokban. Nem boszorkányság ez, csak egy kis praktika, ami több ezer éves tudásra épül. Ezt a tudást szeretném gyakorlati formában közkinccsé tenni, osztozva veled abban az élményben, amit csakis az illatok csodálatos világa tud megidézni.

Hét évvel ezelőtt kezdtem tudatosan ismerkedni az illatok világával, amikor egy személyre szóló parfümöt kaptam ajándékba, amiben saját magam illatokba kódolt tükörképét láttam. Később aztán egy súlyos betegség kapcsán találtam rá az aromaterápiára, ami mind fizikai, mind lelki problémák kezelésében is szép eredményeket tud felmutatni. Szervezetfejlesztőként mindig is az érdekelt, hogy hogyan lehet olyan környezetet teremteni, amiben a lehető legharmonikusabb és legteljesebb életet éljük. Éppen ezért az aromaterápiának az az ága kezdett el foglalkoztatni, ami az illatoknak a közérzetünkre, érzelmeinkre, gondolkodásunkra gyakorolt finom hatásával foglalkozik.

Hát így kezdődött.

Most pedig fejembe vettem, hogy megírom, amit megtapasztaltam.

Nagyon szívesen veszem, ha velem tartasz ezen az utazáson, és örülök, ha kérdésekkel és kommentekkel bombázol, mert ebből érzem majd, hogy értéket teremtek számodra. Azt is oszd meg velem, hogy milyen kérdések és témák érdekelnek a legjobban, hogy közösen tudjuk formálni ezt a blogot.

Készen állsz?